Gregor Samsa - Text skladby agykullancsok / mozková klíšťata z alba Lassú fény / Pomalé světlo | Bandzone.cz
BZ si odteď na mobilu užijete lépe díky partnerovi redesignu GoGEN.

Gregor Samsa funk-punk / Praha

Playlist kapely
0:00 / 0:00
  • Szúnyogok és békák / Komáři a žáby
    Lassú fény / Pomalé světlo
  • Lassú fény / Pomalé světlo
    Lassú fény / Pomalé světlo
  • Semmi és minden / Nic a všechno
    Lassú fény / Pomalé světlo
  • Hideg / Studená
    Lassú fény / Pomalé světlo
  • Agykullancsok / Mozková klíšťata
    Lassú fény / Pomalé světlo
  • Elveszett - Ztraceno
  • Macskajáték - Kočičí hra
  • Lazacok - Lososi
  • Menet - Pochod
  • Csiga roppant - Rupla ulita
  • Kérdezd meg a péket - Zeptej se pekaře

Text skladby agykullancsok / mozková klíšťata

z alba Lassú fény / Pomalé světlo

Autor hudby: Jutott neki / Gregor Samsa
Autor textu: Gál Attila, Böszörményi Péter

Kávésáros reggel; minden reggel felkelnek,
a rántottára ülnek, hadonászok, de elmenekülnek.
Nézek utánuk. Szemmel követem őket: merre repülnek?
A fénnyel a tarkómra úsznak, nem veszem észre, s már belefúrnak
az agykullancsok.

Állok a gépem mellett, csillog a fémen a fényben a lényem.
Érzem, a térdem roggyan, a meniszkuszom nincsen jobban.
Munkaszünetben zsemlét rágok, nyelek, sörbe mártok.
Neoncsőből hullanak a hajamba, újra fejembe szúrnak
az agykullancsok.

Este a tévét nézem. Csajoznék, ha lenne nékem.
Lavórban ázik a lábam, nyögök, elmosolyodom, de nem látom
a falinaptárat, pedig a számok mögött sok kicsi állat
éled az útra, rajzanak, s kegyetlenül az agyamba fúrnak
az agykullancsok.

Éjszaka álom terhel. Kúsznak a képen az éjjeli rémek.
Engem akarnak mind egy szálig taposni, mint egy férget.
Nyílik az ajtó, ekkor anyám, akár kiskoromban,
letörli könnyem, vállamra húzza a paplant, s alszom nyomban,
rámmosolyog még, és a fogairól rámperegnek ismét
az agykullancsok.


hrubý překlad:

Ranní bláto z kávy; každé ráno vstanou
a sednou si na míchaná vejce, mávám rukama, utečou.
Dívám se za nimi. Očima je doprovázím: kam létají?
Světlem připlavou na můj týl, nevšimnu si a hned se do něj navrtají
mozková klíšťata.

Stojím u stroje, moje bytost se ve světle na kovu třpytí.
Cítím, že koleno se mi podlamuje, můj meniskus se nezlepšuje.
V pracovní pauze kousám housku, polykám, namáčím do piva.
Z neonu mi spadnou do vlasů, znovu mě píchají do hlavy
mozková klíšťata.

Večer se koukám na televizi. Balil bych holky, kdybych je měl.
Nohy si máčím v lavoru, hekám, usmívám se, ale nevidím
nástěnný kalendář, kde se za čísly mnoho zvířátek
chystá na cestu, rojí se a krutě se mi do mozku derou
mozková klíšťata.

V noci mě tlačí sen. Po obrazech se plazí noční přízraky.
Do jednoho mě chtějí zašlapat, jako hmyz.
Dveře se otevřou a moje máma, tak jako v dětství,
mi utře slzy, přikrývku přitáhne na ramena a hned spím dál,
ještě se na mě usměje, a z jejího chrupu se na mě nadrolí
mozková klíšťata.